Az esküvő a szerelmespár közös életének egy meghatározó pillanata: családjuk és barátaik körében, hivatalosan is összekötik életüket, férjjé és feleséggé válnak. Mivel maga a házasságkötés egy nagyon régi hagyomány, természetes, hogy az idők folyamán a szokásokkal és az emberekkel együtt változott, ugyanakkor megmaradtak olyan mozzanatai, babonái, melyeket a mai napig őriznek. Ezeknek jártunk most egy kicsit utána.
Valószínűleg oldalakon keresztül lehetne taglalni a különböző babonákat, még akkor is ha csak Magyarországot vesszük figyelembe, ezért megpróbáltuk a leggyakoribbakat összeválogatni.
Kezdjük a menyasszonnyal: fehér ruhát nagyjából a 16. századtól viselnek a menyasszonyok az esküvőn. Ez eleinte a nemes hölgyek „kiváltsága” volt; ezzel akarták megkülönböztetni magukat a köznéptől, ugyanis a szegényebbek egyszerű, szürke ruhában esküdtek. Ez a szokás alakult át azóta, és a fehér színt ruházták fel a szűziesség, és a tisztaság jelképével. A ruhához kapcsolódó babona, hogy nem dolgozhat a saját ruhája elkészülésén, és nem is próbálhatja fel az esküvő előtt egyszerre a teljes szettjét, mert ezek balszerencsét hoznak.
Állítólag ahány gomb van a menyasszony ruháján, annyi boldog házaséve lesz az ifjú párnak. A gyöngyök egyes helyeken boldog éveket jelképeznek, máshol viszont pont az ellenkezőjét jelenti: annyi könnycseppet fog ejteni a menyasszony, ahány gyöngyszem van rajta. Egy régi angolszász területekről átvett szokás szerint a menyasszonynak kell viselnie a nagy napon valami régit, ami a régi életét jelképezi, valami újat, ami a közös jövő jelképe, valamit, amit kölcsönkapott a családra és a barátokra utalva, akik mindig ott lesznek, ha a menyasszonynak szüksége lenne rá és valami kéket, ami a hűség jelképe. Szoktak egy ezüst pénzérmét is tenni a menyasszony cipőjébe, hogy gazdag legyen az életük.
Apropó cipő: egy török eredetű szokás szerint a cipő talpára szokták írni a barátnők nevét, és az a lány megy legközelebb férjhez, akinek a neve olvasható marad a lagzi végére. Nem jelent jót a cipő cseréje, és a nyitott orrú lábbeli vagy szandál sem: ha a menyasszony cipőt cserél, könnyen lecserélheti a férjét is, a látható lábujjak között pedig „kicsúszhat” a szerencse és a pénz a cipőből. A fátylat csak a menyasszony hordhatja, mert ha valamelyik koszorúslány felpróbálja, az el fogja csábítani a vőlegényt.
Nézzük akkor a vőlegényt: balszerencsét jelent, ha az esketés előtt pillantja meg fehérbe öltözve a menyasszonyát. Az viszont jó jel, ha a menyegző napján megsimogat egy fekete macskát; gazdag életet jelent, és az is a jó szerencse jele, ha a vőlegény szivárványt lát, mert szerencsés és könnyű életet jelent. Ezt a hiedelmet egyébként egészen az Ószövetségig vezetik vissza, ugyanis az özönvíz után az Úr megígérte Noénak, hogy soha többet nem pusztítja el a Föld élőlényeit özönvízzel, és ennek a szövetségnek a szimbólumaként jelent meg egy szivárvány az égen. Ezt a szimbólumot vonják párhuzamba a házassági szövetséggel. Míg a menyasszony a csokrát dobja a hajadon lányok közé, addig ugyanezt a vőlegény a menyasszony harisnyakötőjével teszi: mindkettőnek a „célja”, hogy kiderüljön, ki fog legközelebb házasodni a vendégek közül.
A karikagyűrűk sem maradhatnak ki a sorból: egyes hiedelmek szerint szerencsétlenséget hoz, ha az esküvői szertartás előtt viseli a pár a jegygyűrűt. Ha az esküvői szertartás alatt a jegygyűrű nem csúszik simán a feleség ujjára, akkor nem a férfi lesz az úr a házban. Úgy tartják, az is bajt hoz, ha a házas felek egyike leveszi a jegygyűrűjét. Karikagyűrűt elveszíteni, a szertartás közben elejteni balszerencsét jelent, a túl nagy méretű jegygyűrű, vagy más karikagyűrűjét felhúzni pedig féltékenységet hoz. Ha a feleség karikagyűrűje pont beleillik a férj gyűrűjébe, gazdagság, jólét, és boldogság vár a párra.
Végül, de nem utolsó sorban a koszorúslányokhoz is kapcsolódik néhány hiedelem: a sok szép lány azért van a menyasszony körül, és azért mennek be előtte a házasságkötő terembe, templomba, hogy megtévesszék és elűzzék az ártó szellemeket. Másrészről úgy gondolják, hogy egy esküvő kiváló alkalom a még hajadon lányok számára, hogy megtalálják leendő férjüket, így egyforma ruhába bújtatják őket, hogy egyenlő esélyekkel induljanak. Koszorúslányként viszont semmi jóra nem számíthat az, aki háromnál többször vállalja el ezt a felkérést, a babona szerint így pártában marad.
Akad még befejezésként néhány általános szokás: ha a menyegzőre menet nyitott sírt, szerzetest vagy apácát látnak, az balszerencsét jelent. Szintén rosszat jelent, ha az esküvőt valamelyik fél születésnapján tartják. De legyen valami jó is: ha valaki sír az esküvőn, az jó szerencsét hoz az ifjú párnak.